Az Európai Unió küszöbönálló kihívásairól, a migrációról, az energiaárak emelkedésének hatásáról, Afganisztánról és a klímaváltozásról egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnök és Angela Merkel távozó német kancellár találkozójukon, amelyről személyesen számoltak be a római kormánypalotában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
A napokban zajlanak az egyeztetések a kormányzásra esélyes német pártok között. Két lehetséges felállás tűnik reálisnak, azonban úgy látszik, a CDU/CSU egyre messzebbre kerül attól, hogy összehozza a zöldekkel és a liberálisokkal az úgynevezett Jamaica-koalíciót. A CDU elnöke és kancellárjelöltje, Armin Laschet szabályos vesszőfutást mutat be az utóbbi időben: népszerűsége szabadesésben zuhan, miközben pártjából valaki a sajtónak szivárogtatott a liberálisokkal zajló titkos tárgyalásról. Lehet, hogy már a két kisebb pártnak sem érdeke a történelmi vereséget szenvedett konzervatívokkal való összebútorozás, Laschet székére pedig többen is szemet vethettek pártján belül.
A német parlamenti pártok épp csak elkezdték vizsgálni a választás utáni koalíciós lehetőségeket, de sokan egyre biztosabbra veszik, hogy Olaf Scholz lesz az új kancellár – írja a CNBC.
A konzervatívoknak el kell dönteniük, hogy valóban kormányt akarnak-e alakítani - mondta Christian Lindner, a liberális FDP vezetője vasárnap, miután a CDU-CSU pártszövetséggel tárgyalt vasárnap. A tárgyalásokra vasárnap kerül sor.
Egy héttel a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, vasárnap kezdi el a győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a következő kormány megalakítását szolgáló tárgyalásokat - jelentették be szerdán Berlinben.
Nem várnak könnyű hónapok Európára a német választást követően – hívja fel a figyelmet a Politico elemzésében. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen összetételű kormány fogja vezetni a kontinens legerősebb gazdaságát, amely lassíthatja az Európai Unió reagálási képességét számos fontos problémára, legyen szó akár a Brexitről, de említhető még a jogállamisági viták, vagy a közös uniós adósság kérdése. Külön bonyolítja a helyzetet az, hogy Franciaországban tavasszal elnökválasztást, nyáron pedig parlamenti választást tartanak, így ott is jó időre főleg belpolitikai kérdések fogják dominálni a közbeszédet.
A német parlamenti választást megnyerő SPD már a héten egyeztetne az FDP-vel és a Zöldekkel egy hárompárti kormánykoalíció létrehozásáról – írja a Reuters.
Vasárnap választást tartottak Németországban, amelynek egyik nagy kérdése, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja, illetve, hogy milyen kormánykoalíció fogja irányítani Németországot a jövőben. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschetet, az SPD képviseletében Olaf Scholzot, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbockot. Közülük fog kikerülni az új kancellár, ehhez azonban még hosszas tárgyalásokat követően egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk a pártoknak.
Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. A Baloldal pedig ugyan bejut a német szövetségi törvényhozásban, de elveszítette frakcióját. A lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Kövesse nálunk az eseményt, a legfrissebb hírek percről percre.
Magyarország természetesen tiszteletben tartja a német választópolgárok döntését, s bármilyen kormány is jön létre a szavazói akarat alapján, azzal együtt fog dolgozni - közölte a tárca szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A CDU/CSU választási veresége számos kérdést felvetett. Ezek közül az egyik, hogy mit ronthatott el a 16 éve kormányzó párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet a kampány során, hogy ilyen mértékű történelmi vereséget kellett elszenvedniük. Nem túlzás azt állítani, hogy mind az uniópártok, mind pedig Laschet alábecsülték a kampány nehézségeit. Még érdekesebb kérdés azonban, hogy mi lesz Laschet sorsa, ha nem lesz belőle kancellár. Ugyan a politikusnak több lehetőség is rendelkezésére áll, ezek realitása azonban igen kérdéses.
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje úgy látja, „egyértelmű mandátumot kaptak” a választóktól a kormányalakításhoz, amely tervei szerint a Zöldekkel és az FDP-vel közösen jön majd létre - vagyis az úgynevezett közlekedési lámpa felállást preferálja.
Hiába kapott ki a CDU a tegnapi választáson, a párt vezetése most azt találgatja, hogyan tudják "elhalászni" a győztes SPD elől a Zöldeket és az FDP-t, hogy hárompárti koalícióval Armin Laschet lehessen Németország következő kancellárja. Az SPD vezetése úgy látja, hogy hiába van matematikai esély egy ilyen koalíció létrejöttére, igencsak erkölcstelen lenne kijátszani a hatalomból a választáson a legtöbb voksot begyűjtő pártot.
Véget ért az utóbbi évek legizgalmasabb választása Németországban. Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. Mivel mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU bejelentkezett a kormányzásra, a lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Ennek megfelelően az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Ennek ellenére hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek kimenetele bőven tartogathat még meglepetéseket.
Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.
Csalódáskeltőnek nevezte a német választási eredményt a CNN-nek Peter Altmeier, a jelenlegi német kormány gazdasági és energiaügyi minisztere.
Olyan hosszú sorok kezdenek kialakulni a berlini szavazóhelyiségek körül, hogy a német sajtó már „káoszként” jellemzi a helyzetet. A Szövetségi Választási Iroda nyugtatni próbálja a kedélyeket: hiába zárul le 6-kor a szavazás, mindenki leadhatja a voksát, aki eddig beáll a sorba.
Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje lényegében kisebb-nagyobb bakiknak tudhatja be azt, hogy az előzetes pollok alapján lehet, hogy elveszti a mai választást az uniópárt. Ma is bakizott egyet: úgy adta le a voksát, hogy tisztán látszott rajta, hogy mit ikszelt.
Második világháborús bombát találtak a németországi Wuppertalban, ezért arra kérte a város szavazópolgárait a polgármester, hogy ne menjenek el voksolni, amíg nem hatástalanították a szerkezetet – írja a ZDF.
A mai parlamenti választásokban való részvételre buzdította Németország lakosságát Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök.
Angela Merkel mindent megtett annak érdekében, hogy még egy végső lökést adjon pártjának és a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének, Armin Lachetnek a 2021-es választás véghajrájában. A hamarosan leköszönöm német kancellár az Aachenben megrendezett utolsó gyűlésükön kijelentette: az ország jövője forog kockán.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
