Európa vezetőit egyre nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a globális chiphiány után újabb sokk lassíthatja a koronavírus-járványból történő gazdasági kilábalást: a kínai magnézium hiánya, amely olyan meghatározó iparágak fontos alapanyaga, mint az autó- és repülőgépgyártás, valamint az elektronikai ipar.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői állva tapsolva búcsúztatták pénteken brüsszeli csúcstalálkozójukon a 16 év kormányzás után visszavonuló Angela Merkel német kancellárt.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Egyre több vezető európai politikus támogatja az egységes, Európai Uniós hadsereg létrehozását, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, nem támaszkodhat már az öreg kontinens kellően Amerika segítségére. Egy ilyen együttműködést igencsak komplikált feladat lenne létrehozni és az sem biztos, hogy sikerrel járna, hiszen a kulturális, nyelvi és politikai különbségek mellett az európai haderők eszközparkja és felszerelése is elképesztően sokszínű, ami a hadászatban kifejezetten hátrányos tényező. A kihívások ellenére már több kezdeményezés elindult közös európai dandárok létrehozására, illetve a nagy hadiipari cégek is igyekeznek szorosabbra fűzni együttműködésüket.
A jövőben alighanem jelentősen veszíteni fog globális hatalmából az Egyesült Államok, Kína viszont nem fog abszolút dominanciát szerezni a világ felett, a következő évtizedek politikáját alighanem a két szuperhatalom rivalizációja fogja dominálni – mondta el Bruno Maçães, elismert nemzetközi geopolitikai szakértő, tanácsadó, szerző és volt politikus a Portfolio-nak. Az Eurázsia hajnala című könyv szerzője arról is beszélt, hogy jó esély van rá, hogy Európa gyakorlatilag az Egyesült Államok gyarmatává válik az évtized második felére, illetve összességében úgy véli, kifejezetten veszélyes évtizedek előtt állunk.
Az Európai Unió küszöbönálló kihívásairól, a migrációról, az energiaárak emelkedésének hatásáról, Afganisztánról és a klímaváltozásról egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnök és Angela Merkel távozó német kancellár találkozójukon, amelyről személyesen számoltak be a római kormánypalotában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
A napokban zajlanak az egyeztetések a kormányzásra esélyes német pártok között. Két lehetséges felállás tűnik reálisnak, azonban úgy látszik, a CDU/CSU egyre messzebbre kerül attól, hogy összehozza a zöldekkel és a liberálisokkal az úgynevezett Jamaica-koalíciót. A CDU elnöke és kancellárjelöltje, Armin Laschet szabályos vesszőfutást mutat be az utóbbi időben: népszerűsége szabadesésben zuhan, miközben pártjából valaki a sajtónak szivárogtatott a liberálisokkal zajló titkos tárgyalásról. Lehet, hogy már a két kisebb pártnak sem érdeke a történelmi vereséget szenvedett konzervatívokkal való összebútorozás, Laschet székére pedig többen is szemet vethettek pártján belül.
A német parlamenti pártok épp csak elkezdték vizsgálni a választás utáni koalíciós lehetőségeket, de sokan egyre biztosabbra veszik, hogy Olaf Scholz lesz az új kancellár – írja a CNBC.
A konzervatívoknak el kell dönteniük, hogy valóban kormányt akarnak-e alakítani - mondta Christian Lindner, a liberális FDP vezetője vasárnap, miután a CDU-CSU pártszövetséggel tárgyalt vasárnap. A tárgyalásokra vasárnap kerül sor.
Egy héttel a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, vasárnap kezdi el a győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a következő kormány megalakítását szolgáló tárgyalásokat - jelentették be szerdán Berlinben.
Nem várnak könnyű hónapok Európára a német választást követően – hívja fel a figyelmet a Politico elemzésében. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen összetételű kormány fogja vezetni a kontinens legerősebb gazdaságát, amely lassíthatja az Európai Unió reagálási képességét számos fontos problémára, legyen szó akár a Brexitről, de említhető még a jogállamisági viták, vagy a közös uniós adósság kérdése. Külön bonyolítja a helyzetet az, hogy Franciaországban tavasszal elnökválasztást, nyáron pedig parlamenti választást tartanak, így ott is jó időre főleg belpolitikai kérdések fogják dominálni a közbeszédet.
A német parlamenti választást megnyerő SPD már a héten egyeztetne az FDP-vel és a Zöldekkel egy hárompárti kormánykoalíció létrehozásáról – írja a Reuters.
Vasárnap választást tartottak Németországban, amelynek egyik nagy kérdése, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja, illetve, hogy milyen kormánykoalíció fogja irányítani Németországot a jövőben. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschetet, az SPD képviseletében Olaf Scholzot, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbockot. Közülük fog kikerülni az új kancellár, ehhez azonban még hosszas tárgyalásokat követően egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk a pártoknak.
Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. A Baloldal pedig ugyan bejut a német szövetségi törvényhozásban, de elveszítette frakcióját. A lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Kövesse nálunk az eseményt, a legfrissebb hírek percről percre.
Magyarország természetesen tiszteletben tartja a német választópolgárok döntését, s bármilyen kormány is jön létre a szavazói akarat alapján, azzal együtt fog dolgozni - közölte a tárca szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A CDU/CSU választási veresége számos kérdést felvetett. Ezek közül az egyik, hogy mit ronthatott el a 16 éve kormányzó párt és kancellárjelöltje, Armin Laschet a kampány során, hogy ilyen mértékű történelmi vereséget kellett elszenvedniük. Nem túlzás azt állítani, hogy mind az uniópártok, mind pedig Laschet alábecsülték a kampány nehézségeit. Még érdekesebb kérdés azonban, hogy mi lesz Laschet sorsa, ha nem lesz belőle kancellár. Ugyan a politikusnak több lehetőség is rendelkezésére áll, ezek realitása azonban igen kérdéses.
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje úgy látja, „egyértelmű mandátumot kaptak” a választóktól a kormányalakításhoz, amely tervei szerint a Zöldekkel és az FDP-vel közösen jön majd létre - vagyis az úgynevezett közlekedési lámpa felállást preferálja.
Hiába kapott ki a CDU a tegnapi választáson, a párt vezetése most azt találgatja, hogyan tudják "elhalászni" a győztes SPD elől a Zöldeket és az FDP-t, hogy hárompárti koalícióval Armin Laschet lehessen Németország következő kancellárja. Az SPD vezetése úgy látja, hogy hiába van matematikai esély egy ilyen koalíció létrejöttére, igencsak erkölcstelen lenne kijátszani a hatalomból a választáson a legtöbb voksot begyűjtő pártot.
Véget ért az utóbbi évek legizgalmasabb választása Németországban. Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. Mivel mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU bejelentkezett a kormányzásra, a lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Ennek megfelelően az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Ennek ellenére hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek kimenetele bőven tartogathat még meglepetéseket.
Izgalmas eredményt hozott a német választás, ahol Angela Merkel kancellár utódlásáról döntöttek. A koalíciós tárgyalások most kezdődnek, és még bármilyen összetételű kormány lehet, de egy biztos: az új kormány legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a német növekedés beindítása lesz. Viszonylag kényelmes helyzetben van a majdani kormány, a foglalkoztatottsági adatok jók, az egyensúlyi mutatók kedvezőek. Annyira kedvezőek, hogy talán kissé borítani is kéne azokon a mérlegeken, hogy ne csak Németországban, de az egész eurózónában meginduljon a tíz éve áhított növekedés. Az SPD kancellárjelöltje pont ezt ígéri, de az előzményeket ismerve kissé ellentmondásos, hogy pont az ő szájából halljuk az aktívan költekező állam ígéretét.
Csalódáskeltőnek nevezte a német választási eredményt a CNN-nek Peter Altmeier, a jelenlegi német kormány gazdasági és energiaügyi minisztere.
Ma életbe léptek Trump megemelt vámjai. Vámháborúval kapcsolatos híreink percről percre.
Trump tulajdonképpen előre szólt a befektetőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencia 2025.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
